A külső szemlélő, aki csak az őszi odavágóból indult ki az jól meglepődött miután olvasta a mérkőzés végeredményét, őszintén kicsit mi is, de nézzük a részleteket! Októberben sikerült egy jól játszó Kohásztól kikapni 25 ponttal, ma megelégedtünk volna a győzelemmel is.

Ellenfelünk a feldobásra nagy nehezen megérkezett 5 emberrel és rögtön megalapoztuk a dolgokat az első negyedben 20:10 volt az eredmény.

Pörögtünk, mentek a dobások és még a védekezésben sem voltak gondjaink.

Második 10 percre valami elfogyott, leginkább a lendület és ebből kiindulva a kosarak, elmaradtak a jó ütemű védekezések. De a vezetésünk nem csökkent, ámde csak nem tudtunk meglógni előlük. Nagy kosáreső nem volt, de ezt is hoztuk 2 karcsú ponttal, a félidő 12 pont ide.

Tudtuk minél tovább maradunk tíz pont körül várható, hogy egyszer vérszemet kapnak, és mi húzzuk a rövidebbet. Szerencsére nem így történt sikerült eldönteni a meccset, köszönhetően a védekezésünknek vagy éppen az ellenfél tökölésének.

Utolsó negyed már csak formalitás volt, mindenki játszott bőven, és amikor 2 perccel a vége előtt Bufi emelte a troját, igen a három pontot érő dobást, neki nem remegett meg a keze és magabiztosan értékesítette a helyzetet! Ezt nyugodtan nevezhetjük a mérkőzés jelenetének .

A vége 69:33-as győzelem, nem mindennapi, hogy egy csapat csak 33 pontot kapjon, arről nem is beszélve, hogy így (bár nincs értéke) még az egymás elleniben is jobbak vagyunk! Ezen a nem túl színvonalas (69 ponttal sem sűrűn lehet nyerni), ámde számunkra élvezetes meccsen többen is nyújtottak jó teljesítményt.

Atesz (6 pont, 6 lep, 4 gólp, 17 IBM)

Fürti (5 szerzett, 9 lep, 11 IBM)

Sanya (25 pont, 6 lep, 5 kiharcolt, 21 IBM)

Vörös (7 pont, 5 lep, 14 IBM)

Bufi (no comment)

Ez a meccs is lement, jól éreztük magunkat, végül is ezért csináljuk ezt az egészet, volt előtte pár jó edzés, végre rendes létszámmal, így tovább és akkor elérhetjük a célunkat, vasárnap a következő lépcsőfok a dobogó felé, Eldorádó idegenben, finom lesz!